Virágok a sírokon, szelíden hunyorgó mécsesek pislákolnak a temetőkben, s alkonyatkor varázsosan nyugodttá, csendessé teszik a sírkerteket. Emlékezünk. Ez az ima és az elhunytak emlékének időszaka. A múltat nem feledhetjük – ez a visszatekintés és a jövő parancsa.

Egy szál gyertya, mely végig ég. 
Egy Élet, amely véget ért. 
Itt hagytad azokat, kik szeretnek Téged, 
De emléked örökre a szívünkbe égett! 

A múltba nézve valami fáj! 
Valakit keresünk, aki nincs már. 
A temető csendje ad Neked nyugalmat. 
Emléked szívünkben ÖRÖKRE MEGMARAD! 

Kicsordul a könnyünk a sírodnál. 
Mélységes a fájdalom, hogy távoztál. 
Mi szólítunk...,a néma sír nem felel, 
DE SZÍVÜNKBEN ÖRÖKRE ITT LESZEL!!!"

A fájdalom, mi kibírhatatlan, A kötődés, mi leírhatatlan.

 Mindenszentekre mély együttérzéssel..

A mai nap teljesen más, 
lelkünket mélyen megérinti a gyász. 

Szeretteink a földben nyugszanak, 
nekünk pedig könnyeink hullanak. 

Kiket éveken át annyira szerettünk, 
nem lehetnek többé soha már mellettünk. 

Testük a földben, lelkük az égbe szállt. 
Minket egy életen át elkísér a gyász. 

Emlék maradt csupán minden mozdulat, 
melyet naponta láttunk életük alatt. 

Elhagytak minket mindörökre már, 
s helyettük ránk csak egy sírhalom vár. 

Kőbe vésett név, mi utánuk maradt, 
s vele egy szomorú, gyászos hangulat. 

Tudjuk, hogy születtünk, élünk s meghalunk, 
felfogni oly nehéz, hogy halandók vagyunk. 

Halandók e Földön, vendégek csupán, 
más világba lépünk a földi lét után. 

Oda, hol ők vannak, kik elhagytak minket, 
fájdalmat és gyászt a lelkünkre hintve. 

Ezer mécses lángja lobban most a szélben, 
így emlékszünk rájuk fájón minden évben. 

Tegyük össze kezünk gyertyák fénye mellett, 
kérjünk nyugodalmat nékik, s békességet. 

Emlékezzünk rájuk örök szeretettel, 
emlékük él bennünk most és mindörökre.

A Mindenszentek, halottak napja: virág a sírokon – az emlékezés története

virágok a sírokon, szelíden hunyorgó mécsesek pislákolnak a temetőkben, s alkonyatkor varázsosan nyugodttá, csendessé teszik a sírkerteket. Emlékezünk. Ez az ima és az elhunytak emlékének időszaka. A múltat nem feledhetjük – ez a visszatekintés és a jövő parancsa.

Mikor Rád gondolok, s behunyom szemem,
Szeretném hallani , hogy ezt mondod nekem:
 ne sírj, itt vagyok veled.