Egymásra talált a fiú s a lány,
a fiú szépet ígért s hitte a lány.

Remélte igy marad,és szerette nagyon,
s engedett a fiúnak mindent szabadon.

Így voltak ők együtt, ketten boldogok,
de aztán egyszerre minden megváltozott.

A fiú a lányt ritkábban kereste,
a lány pedig kedvesét hiába szerette.

Mert a fiú szívében kihunyt a láng,
s parlagon hevert a letépett virág.

A lány úgy érezte nincs miért élnie,
nincs célja semmi már, be kell fejeznie.

Együtt járnak ők sok éven át. A fiú meg a lány két jóbarát. 
Hideg tél, mely örzi a nap sugarát, kinn találja öket az utcán. 
Fogják egymás kezét, beszélgetnek. 
Sokat suttognak egymásnak szép szerelmes szavakat. 
Egy napon így szól alány: -Gyermeket várok, szép kisbabát. 
Sugárzott szeméből az öröm, de a fiú nem szól csak elköszön. 
Nem látta többé a lány. 
Elment némán és ridegen. 
Ez volt hát a nagy szerelem?! 
A lány megszülte a kisfiút. 
Kék szeműt és barna hajút. 
Boldog volt nagyon a lány.

Van egy világ, hol a valóságban
Még sohasem jártam,
De a legszebb álmaimban néha rátaláltam.
Ott sosincs viszály, örök béke honol,
Tücsök énekére, madárdal válaszol.
Évszázados fák közt hűs patak csordogál,
Napsütötte tisztáson tündérpalota áll.
Virágillatú szél borzolja hajamat,
Arany napsütésben csillámok táncolnak.
Amerre csak nézek, minden mosolyog rám.
Egy lelógó faág megérinti ruhám.
Bár csend van, de lelkemben egy dallam felcsendül,
Úgy érzem a gondom, tőlem messze kerül.

"Volt egyszer egy lány, aki születésétől fogva vak volt,
ezért utálta az egész világot és mindenkit benne, kivéve
a barátját.Ő mindig ott volt vele, segített neki és biztatta
Míg egy nap végre találtak donort aki felajánlotta a szemeit.
A lány nagyon örült neki, barátja megkérdezte tőle, ha látni fog,
hozzá megy-e feleségül.A lány igent mondott.Az operáció sikerült,
mikor a lány először kinyitotta szemeit, a barátját látta, de ő is
vak volt. A fiú megkérdezte, hogy most már akkor hozzá megy-e?

A tündér éji dala

Nicka emlékére

Élt a paralelepipedon alakú erdőben egy bölcs, öregecske tündér. Nem volt már fiatal, de a tündérek között öregnek sem számított azért. Mindenki szerette, mert jóravaló, kedves teremtés volt. Úgy hívták: Nicka. Egy kicsiny sziklába vájt takaros kis lakásban lakott. Egyetlen lakótársa volt csupán, egy kedves macska, Pemete. A tündér harmatcseppekkel itatta, sokat simogatta, becézgette. Nagyon szerették egymást.

Volt ennek a tündérnek egy különös szokása.

Egy lány szomorú története

Élt egy lány, ki saját kis elefántcsont-tornyának fogja volt, mert szívét a világ megedzette, s köré falat vont. Ily nehéz szívvel járva rátalált egy „lovag” ki kedves szavakkal körbefonta, szavait tetteivel támogatva, melegségével kemény szívét szépen lassan meglágyította, s a lány eddig féltett szívét félve a kezébe adta. Lassacskán ledüledeztek a köré emelt falak, a sötét borús fellegek elszálltak, szeme elé rózsaszín köd borult, a jég felolvad, kivirágzott az élet s a boldogság madara körbe-körbe fonta életét.