Müller Péter

"Az angyal tudja az ördög titkait."

Ez egy fontos útravaló. Sose légy naív. (Ha egyáltalán angyal vagy, mert beképzelt se légy ám!) Hajlamosak vagyunk ugyanis a másikról jót feltételezni, s nem olyannak látni őt, amilyen valóban, hanem amilyenre átfestjük. Rávetítjük az elvárásainkat, eszményeinket, nemcsak azért, hogy szép legyen, hanem azért is, mert félünk őt olyannak látni, amilyen. Főleg a szerelem működik így és néha a barátság is.

A hétköznapi kapcsolatainkban sem látunk élesen. A másikat túl szépnek, vagy túl csúnyának találjuk. Önmagunkkal is így vagyunk. Ne hidd, hogy magadat jól látod. Írd le egyszer, hogy milyen vagy - garantálom, hogy nem olyan vagy. Az igazi önismeret könyörtelenül pontos. Nem ítél, de lát.

Egyszer egy bölcs rabbinak jelentették, hogy a szomszédja, Hirsch, kígyót-békát híresztel róla. - "Szegény Hirsch! Miért nem kérdezi meg tőlem, milyen vagyok? Én sokkal rosszabbakat is tudok magamról mondani." - mondta a rabbi.

Ne félj látni!

Manapság, a sötét egoizmus korában, ha a legrosszabbakat gondolod valakiről, lehet, hogy igaz. Úgy látszik, ez régen is így volt: Jézus megtiltotta, hogy "jónak" nevezzék.

Hamlet királyfi, a világirodalom leggazdagabb lelkű hőse azt mondja magáról: "Egy intésemre több vétek áll készen, mint amennyi gondolatom van, hogy beleférjen, képzeletem, hogy alakítsa, vagy időm, hogy elkövessem benne."

Igen, ott vannak bennünk a vétkek, a kimondhatatlan sötétségek. Manapság az irodalom csakis ezt veszi észre, vagy az ember elveszettségét, lelki szerencsétlenségét. Ne hidd, hogy igaz!

Az angyal is bennünk van, és az ördög is. A kettő között az a különbség, hogy az angyal tudja az ördög titkait. Főleg, ha nem gyengeségből, félelemből vagy naivitásból angyal, de az ördög nem ismeri az angyalt. Nem tudja róla például, hogy végtelenül erős. Erősebb, mint ő. Nem lehet legyőzni.

Jacob Wrestles with an Angel, by Edward von Gerbhardt