Tudtad, hogy őseid bűnei miatt szenvedsz?

A családállítás elnevezésű terápia láthatóvá teszi a családon belül meglévő konfliktusokat, nézeteltéréseket, amelyek akár több generáció óta léteznek, és negatív hatással vannak mostani életedre.

A családállítást kidolgozójáról, Bert Hellingerről nevezték el, és egy vizsgálat szerint a Hellinger-terápiát követő évben a megkérdezettek 78 százalékának életében pozitív változás állt be. A Hellinger-terápia lényege, hogy az őseinktől átvett viselkedési mintákat feloldja a családleképezés segítségével. Segít abban, hogy őseink sorsa ne befolyásolja a miénket, illetve, hogy gyerekeinknek ne legyen ott a negatív befolyás, amit továbbvisznek. A módszer őseink alatt nem csupán közvetlen rokonainkat érti (édesanya, édesapa, testvérek), hanem a nagyszülőket, az ő szüleiket, testvéreiket, és így tovább – még akkor is, ha nem ismertük őket. Azáltal, hogy éltek, benne voltak a családi rendszerben.

A családállítás általában csoportban történik. Aki állító, pár mondatban elmondja a problémáját, majd a terapeuta négyszemközt kikérdezi a családjáról: kitagadtak-e valakit, volt-e szerencsétlen sorsú, volt-e öngyilkos, volt-e korai halál, gyilkosság, háborús áldozat, különleges sors. Ezután a csoporthoz visszatérve kiválasztják azokat a személyeket, akik a családtagokat képviselni fogják, anélkül, hogy ismernék a család történetét vagy akár azt, hogy kit képviselnek.

Az instrukció lényege itt az, hogy mindenki figyeljen befelé, és keresse meg a helyét. Kis idő múlva a képviselők mozgása, helye, érzetei elmondják, a családtagok hogyan vétettek a szellemi törvények ellen. Ki az a családtag, aki átvállal (nehéz sorsot, boldogtalanságot), jóvátesz (valaki bűnét), követ bárkit a családból (halálba, szegénységbe). Jól megmutatkozik, ki és hol sértette meg a szeretet és tisztelet rendjét.

A terápia lényege, hogy az igazság gyógyít – ha felismerjük és elismerjük, ami van, az energiák helyreállnak. Egy úgynevezett morfogenetikus mező mindenkit összeköt a családjával, azokkal is, akik már nem élnek. Ezen keresztül képesek vagyunk arra, hogy érzékeljük elődeinket. A bűn és a felelősség azé, aki elkövette. Néha szükséges, hogy a terapeuta oldó mondatokat mondasson ki a képviselőkkel, amelyek megbékélést hoznak a résztvevők és a családtagok számára, még ha áttételesen is. Az utódok csak szeretetből és hálából cselekszenek akkor is, ha nem is tudnak róla.

Ahogy visszafelé, felmenőink sorsától megmenekíthetjük magunkat, ugyanígy működik lefelé is: ha valaki felismeri, hogy problémája van, a kezeléssel megakadályozhatja azt, hogy gyermekei örököljék ugyanazt a sorsot, amit ő él. Ha végignézünk környezetünkön, látjuk, hány válás történik manapság. Ha alaposan utánanézünk a családfájuknak, kiderül, már az ő szüleik és azoknak a szülei is elváltak. Nem ritka az sem, hogy kiderül, szinte hónapra, napra pontosan ugyanakkor. Aki a terápia előtt végez egy kis kutatást, és elkészíti magának a családfáját a fontosabb események ismeretével, sok mindenre rájöhet magától is.

Egy családállítás során fény derül arra, hogy Hellinger három törvénye közül a családban melyik sérült meg.

1. Az odatartozás törvénye: 
Mindenki a családi rendszerhez tartozik, aki egyenes ágon létezik/létezett: aki él, aki meghalt, aki abortusszal akart a családba jönni, a szülők korábbi menyasszonya/vőlegénye, élettársa, a testvérek.

2. A kiegyenlítődés törvénye:
Az utódok általában jóvá akarnak tenni egy nehéz sorsot. Ha például a nagypapa elveszített mindent a világháborúban, az unoka ugyan nem tudatosan, de nem engedi meg magának, hogy sikeres legyen. A terápia többek között abban nyújt segítséget, hogy letegyék a magukkal cipelt terhet, és átadják jogos tulajdonosának. Hellinger szerint nem megbocsátani, hanem megbékélni kell. Az ősöket tisztelni kell, mert bármit is tettek, továbbadták az életet.

3. A hely törvénye:
Minden esetben tisztelni kell az emberek helyét a családban. Mindenkinek ott van a helye, ahova született, senki nem léphet semerre sem függőleges, sem vízszintes irányban. Például egy unoka sosem irányíthatja szüleit, akármilyen okos, mert ezáltal a nagymama/nagypapa szerepébe kerül.

FORRÁS://nana.hu/i