Az idő múlását fülemben érzem,
Visszhangzik a poros csendben.
Szívem dobbanását is hallom, de
Üresnek érzem magam

Kiáltok, állj meg, állj meg!
Nem látod, mennyire szenvedek?
Lépj vissza kettőt - előre egyet
Üresnek érzem magam

Nélküled...

tavoli fény.jpg

Válasz

Mikor Rád gondolok, s behunyom szemem,
Szeretném hallani, hogy ezt mondod nekem:
- Ne sírj, itt vagyok veled.
Nem mentem el, csak megpihenek.
Megpihen lelkem, s visszajövök hozzád.
Te csak bízz bennem, s meglátod,
Újra veled lesz a te boldogságod.
Tudom, hogy szerettek, én is benneteket.
Azt ígértem, „Odafentről figyellek titeket,
És vigyázok rátok” ez így is van.Tudjátok.
Ne sírj, itt vagyok veled.
Letörlöm könnyed, s megfogom kezed.
Ha majd mélyen alszol, őrzöm álmodat.
Közben elmesélem mostani sorsomat.
Elmondom neked, hogy milyen itt élni,
És boldognak lenni.
Béke és boldogság vesz körül,
S örök szeretet, mely sugárzik felém tőletek.
Soha, soha ne feledjetek!

Válasz

Tudod, hogy mit érzek, de értsd meg félek, mert bizonytalanságban élek!

Nekem ez több mint játék, minden veled töltött perc egy égi ajándék.

S ha egy nap kételyek közt állnék, régi feltépett sebeket találnék.

S nem szeretném, hogy ez is úgy érjen véget, mert én mindig ugyanúgy szeretlek téged.
Minden nappal és éjjel rád gondolok félve, szívem nagyot dobban, csak érted- élve.
Mivel távol vagy várom, hogy újra légy velem, mert többet érsz nekem mint az egész életem.
Veled találtam meg mindet mi szép lehet, köszönöm, hogy még vagy nekem.

Válasz

Sokszor sírok még mindíg érted,
Értsd meg, negyon szeretlek téged.
Ha csak meghallom neved, könnyes lesz a szemem,
Mert tudom, soha nem leszel itt velem.
Ha látlak, még aznap sírok,
És rendszerint egy verset írok.
Megírom mindíg, mennyire szeretlek,
S hogy soha el nem feledlek.
Téged ez nem érdekel, nem is fog soha,
Az élet miért ilyen mostoha?
Mostoha velem, megmutatott nekem,
Akkor miért nem lehetsz itt velem??
Tudom jól, nélküled semmit sem ér az élet,
Hiányzol, s tiszta szívből szeretlek téged.

Válasz

"Legyen meg a Te akaratod!"
Ha elkerülnek a gondok, a bánatok,
Könnyű kimondani ezt a mondatot...
De, ha nehéz órák jönnek, s az öröm ködbe vész?
Ha a szív vérzik s a lélek zokog?
Ha éjszakáknak tűnnek a nappalok,
Akkor nehéz eltördelni ezt a mondatot,
Hogy "legyen meg a Te akaratod!"

Inkább sikoltanék, Atyám, óh, ezt ne! Ne!
Miért kellett ennek így történnie?
És a szívem keserű lázadásba jut,
Ha érthetetlen előtte az út
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket,
Én Istenem! Hát ez a szereteted?

Azután lassan elcsitul, "bocsáss meg, óh, Atyám!"
Hisz Te szeretsz engem mindig igazán.
A kínban vergődő szívemmel is tudom:
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Akaratod ellenemre is véghez viheted,
Szívem mégsem lesz ettől csöndesebb...

Taníts meg hát Hozzád méltón imádkozni,
Hogy ne csak szájjal, de szívemből is tudhassam mondani,
"Legyen meg a Te akaratod,
Ahogy Te akarod, mégse úgy, ahogy én,
Mert a békesség csak így lesz az enyém."

Lehet az út tövises, meredek,
Amerre Te vezetsz, arra én bátran mehetek.
Mindennapi kérésem így csupán egy marad:
Add, hogy csupán Téged kívánhassalak.
Legyen minden úgy, ahogy TE akarod,
Ha az éj temet, ha a Nap nevet.

Fogd meg hát a kezem,
Fogadd el újra a szívem.
Ha az utam célját el is takarod,
Hiszek Benned!
Legyen mindig meg a Te akaratod!

vallas50 (1).gif

Válasz

Siratod, akit szeretsz,

Akit ezután, soha nem feledsz...

Becsukod a szemed, s látod az arcát,

Ha csend van, hallod a hangját.

Vele álmodsz éjszakákon át...

S érzed, hogy odabent fáj.

Fáj, hogy elment, nem maradt veled,

De tudod, örökké szeret.

Válasz

Kedves Mária,
én anyukámat is elveszitettem 4 éve,rá egy év apukamat és ra egy év meg az élettársamat.Igen,nagyon fájdalmas a szeretet ember híánya.Azt mondják az idő begyógyit minden sebet.Nem igaz.Nekem most is ugyan ugy fáj,mint akkor.Nem is lehet feldolgozni,csak muszáj bele nyugodni,mért valásztasunk nincs és csendesen hordani tovabb a bánatunkat.
Ma kaptam az egyik kedves ismerősömtől egy szép verset és azt szeretnék megasztani veletek:

Bölcsőtől a sírig oly rövid az élet,
Főleg, ha az ember félúton megtéved.
Megtéved az ember, mert ez is sajátja,
Mindenkiből egy van, ha hasonlít is másra.
Elmentél közülünk, léted békés, nyugodt,
Itt hagytál mindent, jobb, hogy ezt nem tudod.
Mi itt a földön figyelünk egymásra,
Te meg már föntről nézel a világra.
Segíts! Szólj, mint eddig-, életedben tetted,
Hátha találkozunk odafent egyszer.
Az idő múlása fent már nem a földi,
Így létedet már az öröklét vezérli.
Maradj meg olyannak, mint közöttünk voltál,
Ez garancia fent is, hogy nem hiába voltál.
Nyugodjál békében, szenvedtél sokat,
Aki bánatot adott, már elvette azokat.
Tőled elvette már, de itt hagytad a földön,
Hogy iszonyú súlyával bennünket gyötörjön.
Búcsúzunk Tőled, de sohasem felejtünk,
Földi életünkben Rád mindig emlékezünk…

Válasz

Kedves Heni!Eddig én is csak néma olvasó voltam. Én anyukámat vesztettem el váratlanul, még mindig várom a telefonját.Hogy meddig? Öt hónap kevés volt elfogadni, hogy anya már nem hív. Szinte fizikai fájdalmat okoz a hiánya.Pedig tudom, hogy tovább kell mennünk.

Válasz

Mikor Rád gondolok, s behunyom szemem,
Szeretném hallani, hogy ezt mondod nekem:
- Ne sírj, itt vagyok veled.
Nem mentem el, csak megpihenek.
Megpihen lelkem, s visszajövök hozzád.
Te csak bízz bennem, s meglátod,
Újra veled lesz a te boldogságod.
Tudom, hogy szerettek, én is benneteket.
Azt ígértem, „Odafentről figyellek titeket,
És vigyázok rátok” ez így is van.Tudjátok.
Ne sírj, itt vagyok veled.
Letörlöm könnyed, s megfogom kezed.
Ha majd mélyen alszol, őrzöm álmodat.
Közben elmesélem mostani sorsomat.
Elmondom neked, hogy milyen itt élni,
És boldognak lenni.
Béke és boldogság vesz körül,
S örök szeretet, mely sugárzik felém tőletek.
Soha, soha ne feledjetek!

Válasz

csodaszépek e költemények....

Válasz