Kedves Anikó ! Nagyo szép ez a vers.- nem azért, mert "dr-" irta... és véletlen a 'papp' is gondolom...bár együtt .nem lehetetlen, hogy van másik jelentése.-és nem versiróként...Bocsáss meg, majdnem idegen vagyok ezen az oldalon (is)...mégis valami késztetést éreztem..kiemelkedtek a sorok némelyik verssornál....a véletlenekben nem hiszek..másban sem már...de a véletlenekben kiváltképp nem..Ellentmondásos a vers.bármilyen szép.Olyan, mintha valaki előre látja a jövőt.. -még az sem lehetetlen, tud vaalki bkövetkező rossz helyzetéről..- mégis kivédi a verssorokkal".../ nem mégis, hanem eleve.... s kikiáltják " rosssznak"...--- vannak összefüggések..NEM KEVÉS... és a véletlenek sem kevesek...-köszönöm, h olvashattam, s nem tudomkapok e kérdésemre feleletet..--sok viz folyt le a Dunán, amióta itt jártam...és sokminden történt...-negativ ómennel... szeretettel , és tisztelettel üdv Mindenkit..

Előzmény

Válasz

nagyon frappáns vers..és elgondolkodtató..- lelkileg főként..." köztünk mindennek vége".." ha a másik"... hol a másik..s hogy lehet valaminek vége, ami el sem kezdődött???.az is csak ámitás lehetett, hogy valaki egyoldaluan azt higgye. szeretik??.hmm...hogy elhiggye..vagy volt szeretet ' maga módján'....-nem teljes, nem szerelemmel..csak ugy.. érintőlegesen.-1 'érints meg'..... ( ??? )

Előzmény

Válasz

DR. PAPP LAJOS,
A VILÁGHÍRŰ SZÍVSEBÉSZÜNK VERSE

AZ ÉN IMÁDSÁGOM

Mikor a szíved már csordúltig tele,
Mikor nem csönget rád, soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj: MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körül vesz a durva szók özöne,
Átkozódik a "rossz", - erre van Istene!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
URAM! SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a "nagyvilág",
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor szabadul a Pokol a Földre,
Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba, - hol örök fény ragyog,
S kérd: URAM! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba, - hajtsd meg homlokod,
S mondd: URAM, LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Mikor a "kisember" fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a "gazdag" milliót költ: hogy "éljen",
S millió szegény a "nincstől" hal éhen,
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, - tedd össze két kezed,
S kérd: URAM, ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan bele fáradsz,
Mikor hited gyöngül, - sőt - ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Minden lázad benned, hogy - tagadd meg "ŐT",
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet!
Uram! Segíts! S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged meg becsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Később rádöbbentél, hogy csak ki használtak...!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
URAM! MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a "nagyhatalmak" a BÉKÉT TÁRGYALJÁK,
MIKOR A BÉKE SEHOL! csak egymást gyilkolják,
Mikor népeket a vesztükbe hajtják,
S kérded: miért tűröd ezt: ISTENEM MI ATYÁNK?!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket kikérte a "rossz", támad, s tombol!
URAM! MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!

Válasz

Ábránd



Szerelmedért

Feldúlnám eszemet

És annak minden gondolatját,

S képzelmim édes tartományát;

Eltépném lelkemet

Szerelmedért.



Szerelmedért

Fa lennék bérc fején,

Felölteném zöld lombozatját,

Eltűrném villám s vész haragját,

S meghalnék minden év telén

Szerelmedért.



Szerelmedért

Lennék bérc-nyomta kő,

Ott égnék földalatti lánggal,

Kihalhatatlan fájdalommal,

És némán szenvedő,

Szerelmedért.



Szerelmedért

Eltépett lelkemet

Istentől újra visszakérném,

Dicsőbb erénnyel ékesítném

S örömmel nyújtanám neked

Szerelmedért!

Vörösmarty Mihály

Válasz

A Gyertya

Ti meggyújtottatok engem, és elgondolkozva, eltűnődve nézitek fényemet.
Derűsen ültök körül, és úgy érzem, egy kis örömet nyújtok nektek fényemmel.
Én mindenképen örülök, hogy égek, és hogy így, ezáltal élek. Ha nem égnék,
akkor a többi gyertyával együtt egy kartondobozban tárolnának, anyagként
becsomagolva, tétlenül. Igazi gyertyává akkor válok, ha égek. Ti érzitek,
hogy most éppen égek, világítok, és fényt adok. Magamat adom, feladatomat
teljesítem. Tudom, bensőmben érzem létemet, és azt is, hogy az égéssel, a
fény kiárasztásával mindig kisebbé leszek. Ha pedig égés közben mindig
fogyok, úgy életem beteljesedve ér véget. Hiszen "a gyertyák csonkig égnek".
Úgy érzem, ez a jó, ez a helyes gyertyasors.

Míg ezeket gondoltam, fényimbolygásommal felétek hajoltam, és láttam a
békességben is gondotokat, kétségeket tükröző arcotokat. Mintha tőlem, a kis
gyertyától várnátok vigaszt, reményt. Pedig én csak rá tudok világítani a
kérdésekre, csak ébreszteni tudom a gondolatokat. A válasz nálatok, bennetek
él. Hogyan?

Úgy, hogy magatok körül fényt és melegséget sugároztok. Úgy, hogy másoknak
örömet szereztek, szeretetet árasztotok, az igazságot bátran hirdetitek,
szívetek jóságát nyíltan megmutatjátok. A magatok odaadásából eredő szeretet
visszaárad rátok, és igaz emberré tesz benneteket.

Az a fontos, hogy saját magatokat adjátok: örömeiteket, szomorúságotokat,
félelmeiteket, vágyaitokat. Nem kell félnetek, ha ezáltal megrövidültök,
mert ez csak kívülről látszik így, de belülről mindig értékesebbek lesztek.
Ti nyugodtan nézhetitek, hogy a gyertya egyre fogy, mert magatok is gyertyák
lesztek.

Én csak egy kicsi, egyedüli gyertyácska vagyok, az én fényem kicsi és kevés
meleget tud adni. Én egyedül kevés vagyok. De ha több gyertya ég, akkor
nagyobb a fény és több meleg árad felétek. Ugyanígy lehet köztetek: ha
többen összefogtok, akkor sok emberhez eljuttatjátok az igazság fényét, a
szeretet melegét. Közösen hatalmas erőt képviseltek! Bennetek, általatok
terjed a szeretet melege a szívekben, így tölti be világotokat a fény
békessége, és ezáltal uralja majd Földünket a jóság és az egyetértés.

125.gif

ovo_szeretet_keretk.jpg

Válasz

..ez sajnos nagyon igaz..- sem elmondani..- de leginkább meghallgatni sem akarták..... és nem hiszem..nem tudom , hogy az idő minden sebet begyógyit..van ameliket SOHA..SOOHA.. főleg ha még ki okozta..dafke és dafke-már csak vélt sérelemből is-vagy nagyobbrendüségét éreztetve,,ahol megtalál, a lehető legkisebb résen is szúr..(( barátok?..áá.... van, aki egyszer él,és van aki egyszer sem...s a mélyülő sebeket már soha nem gyógyitja be semmi, és senki. - főként idősebb korban..

Előzmény

Válasz

Attila nagyon szépek a verseid.Köszönjük.

Előzmény

Válasz

A szerelem szép, de hidd el nem minden.

Van még rajta kívül annyi más.

Az élet sok örömét csak észre kell venni,

s már nem fáj a búcsúzás.

Válasz

Ha néha visszaűznek téged hozzám a régi szép emlékek, csak jöjj el és sírd ki magad.

Ha rossz lesz hozzád a másik, s a két szemed könnyben ázik, én csendben vigasztallak.

Vigyázok arra, ne vedd majd észre, hogy közöttünk mindennek vége van

Válasz

Nem vagyok jövőbe látó égi jel,csak egy álom mi gyakran téved el.Lehet hogy nem vagyok az kit mindig is kerestél. De az volna szép ha mégis szeretnél

Válasz